KINA - EGY FÖLDRÉSZSZERŰ ORSZÁG

Semmi esetre sem tekintem magamat Kina szakértőnek. Kétszer látogattunk oda, de főleg a városokat és a turisztikai érdekességeket láttuk. Ahhoz, hogy valaki megismerje ezt az óriási országot, amely annyi fontos kinccsel járult hozzá az emberi kultúrához, meg kell ismernie a másik Kinát is, amelyben a lakosság 60%-ka lakik, a falusit, a hagyományost, a visszamaradottat, azt amely nemcsak nem érte el a 21-ik századot, hanem még valahol a középkorban cammog. Ezért kaptunk az alkalmon amikor lehetőségünk támadt résztvenni egy szemináriumban Németországban, amelyben olyanoktól akik egy ideig Kinában éltek és dolgoztak, hallottunk egy keveset élményeikről, benyomásaikról, túl a száraz tényeken.
Amellett a tények szintén érdekesek, nemcsak azért, hogy valami fogalmat szerezzünk az ország szinte felfoghatatlan méreteiről, hanem a sajtó egyoldalú tudosításainak ellensúlyozására. A tények:
Kina területe több mint 9.6 millió km² (Európáé 10.1 km²) és lakossága meghaladja a 1.3 milliárdot (Európáé 710 millió). A lakosság növekedése aránylag alacsony, csak 0.77%, szemben a 1.14%-os világátlaggal és 1.68%-al a másik ázsiai kolosszusban, Indiában, amellett még mindig magasabb mint a nyugat-európai oszágokban, nem is említve a kelet-európaiak nagy részét, ahol a növekedés negativ (Magyarországon -0.20.
Közigazgatásilag Kinának 23 tartománya (valóban csak 22, a 23-ik Taiwan), 5 további, a különféle népcsoportokkal azonosított autonóm tartománya (Kinában 56 népcsoport él, sokan közöttük alig ismertek. Ki hallott példáúl a zhuang nemzetiségről, amelyhez vagy 15 millió ember tartozik?), 4 önálló közigazgatási városi egysége (Chongqing 31 millió, Shanghai 16.2 millió, Peking 13 millió, Tianjin 10.1 millió) és 2 különleges státusú területe - a volt portugál Makaó és Hongkong amely brit volt – van.
Mit hallunk általában Kináról?
â Halálitéletek és az emberi jogok sértése
â A szerzői jogok megszegése
â Másolt kalóz termékek
â Környezet szennyezés
â Közigazgatási és gazdasági korrupció
â Mérgek és gyártási hibák termékekben
â Együttmüködés totalitáris rendszerekkel Afrikában
â Ipari és bánya szerencsétlenségek
De a modern Kinának más arculata is van, nem kevésbé szenzációs. Alig 30 éve ez az ország egyike volt a világ legszegényebbeinek. Csak a kezdetén volt a felépülésnek Mao katasztrofális kulturális forradalmából, amely gyárakat, iskolákat, egyetemeket rombolt le. Az azóta eltelt évek alatt Kina egy mezőgazdasági társadalomból ipari-városivá vált, de az iparosodási, urbanizációs és társadalmi változás folyamat, amely a 19-ik és 20-ik századokban a nyugati országokban kétszáz évig tartott, Kinában röpke húsz év alatt folyt le.
A 20-ik század végén Kina betetőzött egy gazdasági forradalmat, mély társadalmi és politikai visszahatással. E folyamat sikerével egy olyan indulási pontra jutott, amelyről felválthatja az Egyesült Államokat mint a vezető szupernagyhatalom. 2007-ben Kina gazdasága szédítő tempóban több mint 10%-al növekedett. A kinai kormánynak komoly fejfájást okoz az ország gigantikus valuta tartaléka amely elérte a 1.4 trlllión dollárt. Mit csinálnak ennyi pénzzel? Kina ma az ötödik exportőr a USA, Németország, Japán és Franciaország után és valószinüleg hamarosan az első lesz.
Pozitiv tények amelyek sokkal ritkában jutnak főcímhez a sajtóban:
á Az Ópium Háború óta 1839-ben Kelet-Ázsia nem volt ennyire stabil.
á A Nemzetközi Pénzügyi Alapban Kina képviseli a fejlődő államokat és ő a szabad kereskedelem doktrinájának leghevesebb ellenzője a Kereskedelmi Világszervezetben.
á Kinának köszönhető, hogy a USA támogatja a Dél és Kelet Ázsia államok valutájáit.
á Kina komoly befektető a fejlődő államok infrastruktúrájában. Többek között elengedte Sierra Leone, a világon a 3. legszegényebb ország, 22 milliós adóságát.
á Kina külkereskedelme az afrikai államokkal nagyobb mint Európáé.
Kinában úgylátszik felfogták, hogy a befektetés a nevelésben egyenlő a befektetéssel a jövőben és az állam évente növekvő összegeket állít be a fiatalok oktatási költségvetésébe.
á Az iskola végzettek számának a növekedése duplája a világátlagnak.
á Kina bevezette 9 éves kötelező iskolázást.
á 98.53%-ka a gyerekeknek elemi iskolában jár. Azok száma akik nem részesülnek alapfokú iskolázásban 150 millióról 1985-ben 2000-ben 5 millióra csökkent.
á Az analfabéták aránya 9.1%-ra csökkent,
á A nemzetközi matek vizsgákban a kinai gyerekek sikeresebbek mint az amerikaiak, mind az alapiskolai és a középiskolai fokon. Talán az a magyarázat a kinai tanítók sikerére e tantárgyban, a számológép (abacus) használatának a hagyománya.
á Kutatási költségvetése magasságának a szempontjából Kina a harmadik helyen van a világon, a USA és Japán után.
á Az akadémikus oktatási intézmények sorrrendjében a világon:
Hong kong egyeteme a 18-ik helyen van
Peking egyeteme a 36-ik helyen
Tsinghua egyeteme a 40-ik helyen.
Pekingben ugyan rettenetes szmog van, de azért ökologikus szempontból nem minden fekete Kinában.
á 2004 óta Kina a második legnagyobb üzemanyag fogyasztó a világon, de ugyanakkor alternatív energia forrásokba is befektet. Így példáúl a szél energia befektetése szempontjából az ötödik helyen van a világon. Egy ismert kinai közmondás szerínt „Amikor a változás szele fúj, egyesek falakat emelnek, mások szélmalmokat.” A kinai Fal az egyik legimpozánsabb épitmény a történelemben, de ma Kina szélmalmokat épít.
á 2006-ban Kina több mint 3000 elektromos autót exportált a USA-ba. Az olimpiai játékokon 2008-ban és az Expo kiállításon 2010-ben résztvevő járművek csakis tiszta energiával lesznek meghajtva.
á A szennyezés elleni és környezetvédő harc keretében a kinai hatóságok megtiltották a plasztik tasakok használatát a bevásárló központokban.
á Kina világbajnok az erdősitésben. 2004-ben 46.7 millió hektár erdőt ültettek az ország területén. 1950-ben Kina területének csak 8.6%-t fedte erdő, de ez a terület ma 16.5%-ra emelkedett.
á Manapság Kinában 1740 természetvédelmi terület van, amelyek területének 12.6%-t teszik ki. További területeket fognak védetté nyilványítani, amelyek az ország területének 14.9%-t teszik majd ki és a kinai állatvilág meg növényfajták 95% lesz található bennük.
Kina a szegénység csökkentésében is nagy sikereket írhat javára.
á Az egyenlőtlenség alacsonyabb mint az USA-ban.
á A falusi területeken is jelentős a csökkenés azok számában akik szegénynek vannak definiálva. 1970-ben még 250 millió volt a számuk, ma ’csak’ 29 millió.
á A városi alkalmazottak bevétele 14.2%-kal, a falusi területek lakosainak 13.3%-kal emelkedett.
á A munkanélküliség 4.2%, alacsonyabb mint sok nyugati országban.
á Kinában nincsenek éhes emberek. Nem fogok itt foglalkozni a kézenfekvő összehasonlítással a Kínai Népköztársaság és India között (mindkét állam lett önálló), de egy adatot nem tudok mellözni: A valószinű élettartam Kinában 72 év, míg Indiában csak 64 év.
Kina nem áll egy helyben. Folytatódnak a befektetések kolosszális infrastruktúrákban – közlétesítmény-hálózatok, vasúti vonalak, röptérek, főldalatti vasútak, alagútak, hidak, amelyek újra és újra világcsúcsokat döntenek. Óriási vízerőműveken kivül, 2020-ig 20 új generációs atomerőmű is felépűl közösen az amerikaiakkal.
Végül is azoknak akig türelmesen átrágták magukat a sok számon, egy kis élmény az egyik kirándulásunkból.
Egy nap egy kis városkában szálltunk meg – egy millió lakosa, ha lehetett, az ilyet Kinában városkának tekintik, annak minden jellegzetességével. Miután szállodánkban a TV csatornák kivétel nélkül csak kinaiul voltak hajlandók megszólalni, kimentem sétálni az óriási főtérre – a nejem pont masszázson volt – amely sokezrek számára az egyetlen szórakozóhely a hétvégén. Párok százai szalonzenére táncoltak, sok százan tai-chit gyakoroltak és további százak nagy dobokat ütöttek-vertek. A tér oldalán ételes bodék voltak, mutatványosok és más vásári jellegű szórakozások voltak. Megpróbáltam a célba lővést, de hamarosan abbahagytam, mert csődület keletkezett körülöttem. Mindenki látni akarta mire képes az idegen, szokatlan látvány ezen a vidéken.
Egy ideig sétálgattam a tér körül és bámészkodtam, amikor hirtelen egy jókinézésű lány fordult hozzám angolul, ritka dolog errefelé. Még a recepciós hölgyek a szállodában is alig tudtak angolul néhány betanult mondaton kivül amelyek között a legfontosabb az ’igen’ volt. (Az illemtan megszabja, vendégnek nem szabad ’nem ’et mondani, de azért az ’igen’ sem jelent megértést, vagy beleegyezést, csak azt, hogy hallották amit mondtál).
Miután bátran leszólított az utcán, a lánynak inába szállt a bátorsága. Szégyenlőssé vált, egyáltalán nem úgy viselkedett mint egy utcai nő és csak nagy nehezentudtam kiszedtni belőle mit akar. Angolul tanul, soha sem beszélt még egy nyugatival és nagyon szeretné gyakorolni velem a beszédet. Kézségesen beleegyeztem és meghívtam egy kávéra a szállodába, de ez már túl sok volt számára. Hátrafordult és odaszólt a a barátjának, aki vagy 20 méterre követett minket. Eleve megpróbálta lebeszélni barátnőjét szándékáról megszólítani egy idegent, de az eltőkélte magát. A nők úgylátszik Kinában is konokok. A fiatalok bejöttek velem a szállóba, közben a feleségem is szabad lett és vagy másfél óráig meséltek nekünk az életükről.
Ugyanabban a városban elszakadt a nadrágom és újat kényszerültem vásárolni. Az árú minösége megfelelt, de az eladónő (aki természetesen nem tudott idegen nyelveket) nagyon elcsodálkozott amikor kézzel-lábbal mutogatva megértettem vele, hogy szeretném felpróbálni a kiválasztott ruhaneműt. Próbafülkéről ezek úgylátszik soha sem hallottak. Az üzletben százak voltak – Kinában mindenhol tömegek vannak – a vevő kiválasztotta a neki tetszetős nadrágot, hosszában lábszárához helyezve megállapította, hogy a nagysága megfelelő és a kasszához járult fizetni.
A nadrágot amelyet ott vettem, a mai napig hordom.
Mit mondhatok e hosszú lére fogott irásom befejeztéűl? A múlt század 80-es éveiben néha az a mondás járta, hogy az optimisták oroszul kell, hogy tanuljanak, a pesszimisták pedig kinaiul. Ma, miútán Szovjetoroszország megbukott, továbbra is azt lehet mondani, hogy pesszimistáknak kinaiul kell tanulni, de mit tanuljanak az optimisták tanulni?
Természetesen kinaiul!