szombat, szeptember 08, 2012



SZCIENTOLÓGIA: VALLÁS, VAGY ÜZLET?









 
A múlt héten Jaffán, egy öreg mozi épületében egy szép, modern, szcientológia központot avattak fel és eszembe jutott az egyetlen alkalom amikor összefutottam ennek a furcsa csoportnak a tagjaival.
Sok-sok éve egyszer üzleti úton voltam Stockholmban. Miután befejeződtek megbeszéléseim, értekezleteim ottani kollegáimmal, estére program nélkül maradtam egy idegen városban, amelyben egy árva lelket sem ismertem és ha volt is barátságos arca aznap este, nem mutatta ki számomra. Ez nem volt Párizs, Róma, vagy Athén, közönséggel tobzódó kávéházakkal, kocsmákkal minden sarkon, amelyekből kipukkanó nevetgélések és vidám zene szilánkok szűrődnek ki az utcára és az asztalok majdnem az út széléig terpeszkednek. A néhány kívülről látható vendéglátó üzem ajtaja zárva volt az őszi szél ellen és a szőke fazonok, akik helyet foglaltak bennük, begubódzottnak és nem túlságosan vidámnak tűntek, mintha kijelentenék: én csak azért ültem ide be, mert enni, inni akartam valamit és nem szórakozni.
Kellemetlen eső szitált, felhajtottam kabátom gallérját, fázósan megigazítottam sálamat és tehetetlenül cserkésztem a majdnem üres utcákon egy hívogatóbb hely után.
Az egyik épület bejárata előtt helyes lány ácsorgott és mikor megnéztem magamnak, rám mosolygott és megszólított:
„Hűvös este van ma, nemde? Nem jönne be hozzánk egy teára?”
Meglepődtem. Nem volt utcalány kinézése és nem magyarázta meg mi az a hely, ahova beinvitált, de szívesen elfogadtam. Hiszen ha valamit el akar adni nekem, visszautasíthatom, ugye?
Hamarosan kiderült, hogy egy szcientológia központba kerültem, amelyről alig tudtam valamit, azon kívül, hogy az alapítója Ron Hubbard volt, akinek egy-két tudományos fantázia könyvét olvastam. 
A lány ígéretét betartotta, kaptam egy csésze teát és utána meghívtak, nézzek meg egy filmet a szcientológia tan kitalálójáról. A vetítés befejezése után, leültettek a teremben levő sok asztal egyikéhez és megkértek, hogy töltsek ki egy kérdőívet. A 200 kérdésre a válasz csak „igen”, „nem” és „talán” lehetett. A kérdések nagyon ügyesen lettek megfogalmazva, nem tudhattad melyik a válasz, amely kedvező lenne számodra.
Mi lenne például a válaszotok ilyenfajta kérdésekre „Lapozgat puszta szórakozásból vasúti menetrendeket, telefonkönyveket vagy szótárakat?”(szeretek szótárakban böngészni, tehát igennel válaszoltam), „Gyakran követ el tapintatlanságból baklövéseket?” (a „nem”-et jelöltem be, de ha lehetett volna, „nem gyakran”t írtam volna). A „Megrándulnak néha az izmai minden logikus ok nélkül?” kérdésre is nemmel válaszoltam, de csakugyan nem tudom. Talán a normális embernek vannak akaratlan izomrángásai. És mit szóltok a következő kérdéshez: „Ritkán gyanakvó mások tetteivel szemben?” Megint ‘nem’ volt a válaszom, de a frász tudja, ez azt jelenteti, hogy gyakran gyanakodok mások tetteire?
A szent igaz, hogy nem tartottam fontosnak a kérdőívet, csak egy időt akartam eltölteni meleg helyen, emberekkel, akik érdeklődnek irántam, beszélgetnek velem.
Most egy személyes tanácsadó ült asztalomhoz, az ő feladata volt kiértékelni válaszaimat a képességtesztben és elkészíteni profilomat. A férfi arra a következtésre jutott, hogy deprimálva vagyok és nem merítem ki teljes képességeimet (Mintha nem tudnék róla! Csak keveseknek sikerül). Hiába hajtogattam, hogy egyáltalán nem vagyok depressziós, az úr inkább hitt a betanult módszerének. A megoldás: néhány tanfolyam, amelyek természetesen egy csomó pénzbe kerülnek. Itt felkeltem, megköszöntem a kellemes estét és visszatértem szállodámba.
Ez után az este után olvastam egy kicsit a Szcientológiáról. Megtudtam, hogy ez egy vallás, vagy szekta, amely spirituális, elméleti és gyakorlati tant terjeszt és különböző kezelési módszereket javasol, amelyek állítólag feljavítják az emberek „személyes hatékonyságát” (a hangsúly az ’állitólag’on van, mert nem lett bizonyítva, hogy az „életjobbító tanfolyamok” csakugyan feljavítják résztevőik képességeit). A Szcientológia ellenfelei – és ezekből sok van – szerint, tanuknak nincs semmilyen tudományos alapja. Véleményük szerint, ez egy olyan szervezet, amely a csalás és szélhámosság módszereit veszi igénybe, hogy ellopja azon naiv hívők pénzét, akik jobbá akarják tenni az életüket.
Nem akarok véleményt nyilvánítani olyasmiről, amihez nem értek, de ha az ellenzőinek igaza van, miért működik a Szcientológia nyíltan a legtöbb országban és miért nem helyezik törvényen kívül?    
 
 
 


1 megjegyzés:

miklos írta...

Nemetorszagban mar törveny
businesnek könyveki a tevejebyseguket
alairatjak hogy kurzusukon resz vesznek
ezeket oenzer aruljak az utolso bolond neg varat magars..
Be alkonyul ennek a bital csinakt egyhaznak a sikagjuk kefelenenöben van