MAGASABB SZINTRE TÖREKSZÜNK

Meglehetősen utálok sorba állni, de mit tegyek, néha ez az egyedüli út az üdvösséghez. Egy nap, amikor türelmetlenül toporogtam egy végtelen sor közepén, meglepetten konstatáltam: a legtöbb előttem és mögöttem álló fiatal magasabb nálam. Soha sem tartoztam a hórihorgas srácok közé, de azért törpe sem voltam. Egy picit megszeppentem, a körülvevők átlagemberek voltak és nem kosárlabda játékosok: „csak nem kezdtem el zsugorodni?”

Amint módom támadt rá, megmértem a magasságomat és megnyugodtam. Változatlanul 1.73 cm vagyok, egy milliméterrel sem alacsonyabb, mint amennyi voltam mióta érett lettem. Ha ez így van, az egyedüli magyarázat az, a mai ifjúk magasabbra nőnek, mint az én generációm! Egy röpke böngészés a statisztikában megmutatta, az egész világon ez az irányzat, minden generáció magasabbra szárnyal, mint a megelőző. Kíváncsi lettem. Hol élnek a legmagasabb emberek?

A válasz más volt, mint elvárásom: Európában!

Az Egyesült Államok ugyan a legfejlettebb és leggazdagabb állam a világon, de Európa sem kullog a második helyen minden téren. Így például, ami a testmagasságot illeti, nemcsak utolérte Amerikát, hanem túlhaladta. Ennek az egyik oka, a ’vén kontinens’ egészségügyi és szociális rendszerei, sokkal haladottabbak (ennek egy példája a brit „Nemzeti Egészségügyi Szolgáltatás”). Csak a múlt héten olvastam: a ’gazdag’ US -ben a lakosság 15%-nak nincs betegbiztosítása. Évente 20,000 ember hal meg amiatt a prózai és szomorú ok miatt, hogy nincs módjában megfizetni az orvosi kezelést! További 700,000 amerikait csődbe jutatják a szédületes magasságú orvosi költségek.

Századékok folyamán, az Egyesült Államok lakosai voltak a világ legmagasabb emberei, de a második Világháború vége óta lassan csökkent a különbség közöttük és az európaiak között, amíg végül az utóbbiak vették át a vezetést. Meglepő adat: a mindentudó Wikipédia szerint, a legmagasabb emberek a világon ma a Dinári Alpokban élnek (úgy látszik hiányoztam azon az órán, ez a hegység a volt Jugoszlávia hosszán vonul át és Albániában ér véget). A férfiak átlagmagassága ebben a körzetben 185.6 cm, a nőké pedig 171 cm.

A Social Science Quarterly című folyóirat szerint, a háború után felgyorsult az átlagos testmagasság növekedése, a 20-ik század közepe felé lelassult és 1975 környékén újra gyorsabb lett, de ezúttal csak a fehér lakosságnál. A dinári férfiak és a velük egykorú amerikaiak közötti magassági különbségek manapság elérik a 9.3 centimétert! Utánuk következnek 3.3 centis különbséggel a holland férfiak, a harmadik és negyedik helyen a svédek és németek vannak és az ötödiken, azok, akik a törökországi Izmir közelében élnek. A nőknél is a hollandok a másodhelyezettek (a feleségem, aki holland származású és a háborúban született, a legidősebb a családban, de egy fejjel kisebb húgánál és két öccsénél), utána meg Belgium, Ausztria és Németország következnek.

Az emigráció okozza azt, hogy az átlagos US lakos alacsonyabb termetű. Az amerikai fehérek átlagmagassága 2.65 centiméterrel haladja meg az országos átlagot. A fekete férfiak 0.9 és a nők 1.6 centiméterrel alacsonyabbak, míg a különbség a mexikóiak és a fehérek között 8.3 és 6.1 cm (de azok, akik az US-be emigráltak, jelentősen magasabbak azoknál, akik Mexikóban maradtak!)

A legalacsonyabb termetűek bolygónkon az 50-nél idősebb korúak Indonéziában élnek, ahol az e korú férfiak átlagmagassága 158 és a nőké 147 cm (a 19-23 korúak ebben az országban, férfiak és nők egyaránt, átlagosan 4 centiméterrel magasabbak!), ez után következik India, 161.2, illetőleg 152.1 centis magassággal, Vietnam és Mexikó.

A fenti adatok persze csak azokra az országokra vonatkoznak, amelyek többé-kevésbé pontos statisztikai adatokkal szolgálnak lakosságukkal kapcsolatban. Így például ellentmondó állítások vannak arról, hogy a világ legmagasabb termetű emberei a szudáni dinkák, de amíg országuk nem kezdi el a demográfiai adatok számon tartását és közlését, nem fogjuk tudni mi a valóság. A legalacsonyabbak köztudottan az afrikai pigmeusok, akiknél a férfiak is átlagosan 1.5 méternél alacsonyabbak.

A növekedés életünk három időszakában a legszaporább: a 9 hónapos fejlődés alatt a méhben, a születés pillanatától kb. 2 éves korunkig, valamint a pubertási periódus idején. A 2 évnél idősebb gyerekek testmagassága sokkal lassabban növekszik, de a teljes nemi érettség elérése után is, még néhány évig, általában 20-22 éves korig, is érzékelhető egy bizonyos lassú növekedés.

A felnőttek végső testmagasságát öröklött és környezeti tényezők határozzák meg. Az egyén által örökölt egyedi emberi gének, az első változó nagy része. A második determináns tényező környezeti és egészségügyi tényezők kombinációja, amelyek, mielőtt elérné a felnőttkort (amikor a növés megszűnik) hatnak fejlődésére.

Az egészséges növekedés alapfeltétele a rendszeres tápanyag-szolgáltatás, amelyeknek hiánya a fenti három időszakban jelentős fejlődési elmaradást okozhat. Nehéz anyagi körülmények között élő, vagy krónikus betegségekben szenvedő gyermekek és serdülők, akik nem részesülnek a szükséges tápanyagban, visszamaradnak fejlődésükben a hason korú fiataloktól. Amint viszont megjavulnak külső körülményeik, vagy felépülnek betegségükből, sok esetben hirtelen és meglepő előrehaladás tapasztalható fejlődésükben.

Ebben az esetben, mint sok másban, is a gazdagok ivadékai járnak jobban. Világos összefüggés található a jövedelem és a testmagasság közt: a többet keresők, többet képesek nyújtani sarjadékaiknak, akik azután új magassági rekordokat döntenek meg. Mint már említettem, Európában jobb az anyagi javak elosztása, mint Amerikában. Az európai állami egészségügyi rendszerek és szociális védőhálók jobb feltételeket biztosítanak az amerikainál – amely mellesleg kétszer annyiba kerül!

A testmagasság meghatározásában, az örökletes tényezők mellett, a hormonrendszer szerepének van döntő fontossága. A növekedés szabályozásáért az agyalapi mirigy által termelt növekedési hormon felelős, csökkent mértékű elválasztása törpenövést, túlzott mennyisége óriásnövést eredményez. Dacára annak, hogy testmagasságunk általában a húszas éveink elején eléri végső határát, szervezetünk egész életen át termeli a hormont és csak idősebb korban, 60 év felett, csökken a szintje. Termelődése napi ritmust és időszakos ingadozást mutat, de az éjjeli órákban a legintenzívebb. Ez is az egyik oka, miért fontos, hogy a fiatalok eleget aludjanak. Tartós kialvatlanság – például a katonai szolgálat idején – nem csak fáradságot okoz, hanem a normális növekedési folyamatot is megzavarja.

Vajon az ember magassága befolyásolhatja személyiségét, sorsát, életmenetét? Egy nemrég olvasott cikk azt állította, hogy az alacsony embereknek rosszabb a szellemi és testi egészsége, mint az átlagos magasságúaknak. Ennek az lehet az oka, hogy az alacsonyabb termetűek által tapasztalt nehézségek, olyan területeken, mint az iskolában, állástalálásban, kapcsolatteremtésben, kedvezőtlenül befolyásolják egészségüket.

A mai társadalom, főleg a férfiak esetében, a magasságot a szépséggel és sikerrel azonosítja, az átlagnál alacsonyabbak pedig a normától eltérőnek látják magukat és úgy érzik, kötelességűk folytonosan bizonyítani férfiasságukat.

A történelemben, de ismerőseink körében is, nem hiányoznak példák arra, hogy „az alacsony termetűek eltökéltebbek, energikusabbak, harciasabbak és elég gyakran agresszívebbek is, átlagos és magas felebarátiaknál”. Néhány pozitív és negatív példa (és elnézést kérek, hogy együtt említem őket): Atilla, a bibliai Dávid király, Napóleon, Ben Gurion, Husszein király, Deng Xiaoping, Hitler, Lenin, Sztálin, Mussolini, Rákosi és a maiak közül Sárközy és Ahmadinezsád, biztos vannak még néhányan. A nők esetében viszont az alacsony termet nem hátrány. Edith Piáf hírnevét, mint a sanzonok királynője, egyáltalán nem befolyásolta, hogy alig volt 150 cm magas.

A magas emberek élete sem problémamentes. Itt az örökös keresés a megfelelő öltözék után, a túl rövid ágyak, a kényelem hiánya a tömegközlekedésben, a nehézségek megfelelő pár találásában, de napjaikban, sok sportágban, mint a röplabdában, futásban, úszásban, vívásban stb., a magasok rendkívül keresettek. A kosárlabda játékosok pedig civilizációnk szupersztárjai.

Vajon a testmagasság változása csakugyan lezárul a pubertás utáni években?

Nem teljesen, a haladott korban megújul, csak fordított irányban. A normális öregedés tünetei közé tartozik a testmagasság-zsugorodás, amelynek okai többek között, a rosszabb poszturális kontroll, ízületi kopás, a csontsűrűség változása, az izomzat mennyiségének és a testsúlynak csökkenése, lágy szövetek sorvadása.

Ritka esetekben ez a folyamat már a 55-60 éves korban is elindulhat. Szerencsémre, haladott életkoromnak köszönhetően, ez az egy veszély már nem fenyeget.

Jelenleg úgy néz ki, hogy minden generáció 5-10 centivel túlnövi az előzőt. Ük-ükunokáink már 250 centi magasak lesznek és potom néhányezer év múlva az átlagemberi magasság 3-4 méter lesz. Mi lesz ebből? Óriások fajává válunk? Nem értek hozzá, de azt hiszem egy idő után azért ez a folyamat vagy megáll, vagy megfordul.

Custom Search