MENNYEI ZENE

Pénteken, a déli órákban, ellátogattam országunk egyik legfestőibb városkájába, Zichron Jákovba. Az időjárás kellemes volt, nem volt túl meleg és komótos séta közben a turistáktól nyüzsgő „Alapítók” utcájában, engedtem egy plakát hívó csábításának és beültem egy hárfa koncertre. Nem sajnáltam meg. A nemzetközileg ismert művésznő, Adina Haroz, játékát magyarázatokkal kísérte. A hárfa számomra addig a percig csak egy zenekari hangszer volt, amelynek a hangját a legtöbbször elnyelik nagyobb és lármásabb kollegái. Talán egy kicsit unalmasnak is tűnt számomra. Az amerikai mondást jutatta az eszembe „don’t harp on it”, amely azt jelenti, ne lovagolj ezen, ne vesztegess túl sok időt vele. Meglepett, mennyire élvezetes lehet egy hárfa szóló és milyen dallamos a hangja.
Miközben a koncertet hallgattam, elkezdtem gondolkodni a hárfával, az emberiség egyik legrégibb hangszerével, kapcsolatos tárgyakon. Az első, amely eszembe jutott természetesen a bibliai Dávid király volt, aki a hagyomány szerint a hárfa mestere volt és apród korában játéka segítségével űzte el a gonosz szellemeket elődjéből, Saul királyból. Néró császár állítólag a hárfán játszva nézte Róma égését.
Otthon megnéztem az Interneten mit írnak a tárgyról és kiderült, hogy a Biblia szerint Dávid "kinor"on zenélt, ami a mai héberben hegedű, hanem ókori értelmezésében, a lantféle pengetős citerák családjához tartózó nem merőleges húrú lírán. Egy idézet szerint „kinor lógott Dávid ágya fölött és amint éjfél lett, megjött az északi szél, belefújt és az magától muzsikált” és ezt persze nehéz elképzelni egy hegedűről. Dávid kora óta sok ezer év telt el és mint sok történelmi tárgyban, az úgynevezett szakértők más-más képen azonosítsák a hangszert. A bibliai fogalmak azonosítása nem könnyű feladat, sokszor nem is fordítják le a nevüket, hanem héber eredetijükben hozzák őket.
Jeruzsálemben van egy „Dávid hegedűje” elnevezésű szobor, amely egyáltalán nem hasonlít a hárfához mai alakjában. A három hangszer közül, amelyet Haroz asszony bemutatott nekünk Zichron Jákovban, a legkisebb hasonlított hozzá legjobban. Ez egy kelta, vagy ír hárfának nevezett tízhúrú hangszer volt, amelyen nem lehet túl komplikált zenét muzsikálni. A művésznő csakugyan néhány ismert ír dallamot játszott el rajta.
A két másik fajta hárfa inkább zenekari művek lejátszására alkalmas. A nagyobbik, a legnagyobb létező fajta a világon, 47 húros, alapjában pedálsorozattal és nagy rezonánsa felerősíti, teltebbé teszi hangját. A kisebbik hárfa, ha jól emlékszem, 36 húros volt.
Az ókorban is ismerték a hárfát, de kevés volt a hasonlatosság az akkori primitív hangszerek között és azok között, amelyeket nekünk bemutattak. A modern hárfát a 17-ik században fejlesztették ki és annak idején zenei csodának számított. Hangja és hangterjedelme jelentősen gazdagabb és bővebb volt a kevesebb húrú és rezonáns nélküli régi hárfáknál.
Innen rövid volt az út az asszociációig a hárfa gyönyörű hangja és a mennybéli birodalom leírhatatlan szépsége között. A középkor jámbor embere hitt abban, hogy az üdvözült lelkeket hárfázó angyalok serege fogadja a Mennyország kapujában, mert semmilyen más hangszer nem képes a mennyei békességet felidéző hangokat felidézni. Az iszlám ennél fantáziadúsabb és legalább 70 szüzet ígér hívőinek. Ez lenne a jutalom (vagy büntetés)? A földi élet után évmilliókat tölteni egy felhőn hárfázva (vagy rotyogva az üstben)?
2009 októberében rendezik meg Jeruzsálemben a 17.-ik nemzetközi hárfaversenyt, amelyen a verseny 50-ik születésnapját fogják ünnepelni. Israel fővárosa a megfelelő hely egy ilyen esemény megtartására, végül is a hárfa a Közel Keletről származik. Egy éve avatták fel a Jeruzsálem bejáratánál épült óriási Hárfa-hidat is, amely nemcsak Izrael, hanem az egész Közel-Kelet legnagyobb függőhídja.
Kétségtelen, a hárfa muzsika lágy hangjainak nyugtató hatása van, sikeresen használják meditációra, lazulásra, alvási zavarok kezelésére, de van olyan teória is, mely szerint az élő zene – nem hangfelvétel – visszhangzó rezgései hathatósak a szívütem zavarok szabályozására. Az Egyesült Államokban legalább egy zenei gyógyász van, aki pacienseit hárfazene hallgatással kezeli.
Mint már említettem, Dávid király hárfa-zenével gyógyította ki Saul királyt a depresszióból. Egy rossz napomon talán nekem is hárfa zenével kéne lazulni, de ha egy CD nem segít meg, hol találok egy angyalt, aki hárfázik nekem és elrepít mennyei szférákba?

Custom Search