SPIRÓ GYÖRGY TEL AVIVBAN

Havonta kapunk egy-két meghívót előadásokra, koncertekre, kiállításokra, filmek premierjére. A legtöbbje a kukába kerül, azért mert érdektelenek, sokba kerülnek, vagy a rendezvény napján más elfoglaltságunk van. A Magyar Nagykövetség kulturális attaséjától Dr. Novák Attilától kapott meghívókat viszont, ha csak tehetem, elfogadom. Körülbelül két hete Spiró György szerzői estjére hívtak meg, amelyet a nagykövetség és az egyik könyvkiadó rendezett Tel Avivban, abból az alkalomból, hogy az író Álmodtam neked című novelláskötete héberül is megjelent.  

Spiró György azon kevés magyar írók egyike, akiről nemcsak hallottam, de két művét is megismertem. Először az Elsötétítés című drámáját láttam a Pesti színházban. A tárgy nem volt idegen számomra, 1941 júliusában, amikor megjelent a III. zsidótörvény, amely megtiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságkötést és az azon kívüli nemi kapcsolatot is, Magyarországon éltem és ha a törvény nem is érintett, hallottam olyanokról, akiknek keresztény házastársa volt. Amit furcsálltam az volt, hogy a XXI.-ik században még szó van erről és a színházban erre a darabra minden hely elkelt. Számomra ez a tárgy a múlt része, eltemettem, új életet kezdtem és nem foglalkoztat többé, de a magyaroknak úgy látszik még nem sikerült megemészteni ezt a foltot történelmükön. 

Azután hallottam az író Fogság című könyvéről és miután megtudtam mi a tárgya, elhatároztam, hogy ezt a könyvet el kell olvasnom. Egy pesti barátom szerezte meg számomra. Ez egy csodálatos, terjedelmes (770 oldalas) mestermű, nem hiába érlelte szerzője tizenkét éven át. Aki elolvassa, beleéli magát a 2000 év előtti Róma, Jeruzsálem és Alexandria életébe és hihetetlen mennyiségű ismeretanyagot szerez akkori szokásokról, pénznemekről, görög, latin, héber, arameus kifejezésekről, olyan történelmi személyekkel „találkozik”, mint Pilátus, Heródes Antipász (Galilea királya), Caligula és Claudius, római császárok, sőt Jézus Krisztus is. Nagyon élveztem a kalandregénynek beillő könyv olvasását és magammal akartam vinni a szerzői estre, hogy az író dedikálja.

A könyvet természetesen otthon felejtettem, de azon kívül egy nagyon jól sikerült este volt, hideg büfével, asztalok körül, a Cameri színház kistermében. A jeles írót a tel avivi közönségnek Ilan Eldad, - az ismert izraeli rendező, aki Magyarországon is számos darabot rendezett, - mutatta be, felsorolta műveit, a díjakat, amelyekkel munkásságát elismerték és persze Spiró is felszólalt. Két izraeli színész egy-egy novellát olvasott fel a szerző könyvéből.

Az est fénypontja Spiró Prah című kétszemélyes komédiájának a felolvasása volt. A darab egy idősödő házaspárról szól, akikkel megtörténik az, amiről mindannyian álmodunk: megütik az öttalálatost a lottón és hatszázmillió forintot nyernek. A pár nem tudja, mit kezdjen a hirtelen rájuk zúdult szerencsével és amíg azon tanakodnak mire költsék a tömérdek pénzt, elmondják-e gyerekeiknek, hogy gazdagok lettek, egy jugoszláviai nyaralásból hazahozott kakaóporos (prah szerbül port jelent) dobozban őrzik meg a nyertes szelvényt, míg végül aggodalmas, fantáziadús vita után, sajátos megoldást találnak a probléma megoldására.

Nem fogom itt elmesélni a darab cselekményét, de az izraeli közönség teljes módon azonosította magát a tragikomikus metaforadrámával. Nem a magyarokon mulattak, saját magukat nevették ki, mert a darabban leírt társadalmi valóság színhelye akár Tel Aviv is lehetett volna. Az est végén a közönség nem széledt szét, a bensőséges színhely lehetővé tette, hogy kezet szorítsunk az íróval, személyesen köszönjük meg neki az élménydús estét és akár kérdéseket tegyünk fel neki.

(A mellékelt képen Spiró György Álmodtam neked című novelláskötetének héber címlapja)   

  

 

 

A MUNKASZOLGÁLAT HONLAPJA

yelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeuma március 31-én délután Tel Avivban, rdeklődés mellett, tartotta meg, a Munkaszolgálat témájának szentA Magy ar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeuma március 31-én délután Tel Avivban, zsúfolt teremben, nagy érdeklődés mellett, tartotta meg, a Munkaszolgálat témájának szentelt

A Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeuma március 31-én délután Tel Avivban, zsúfolt teremben, nagy érdeklődés mellett, tartotta meg, a Munkaszolgálat témájának szentelt új honlapja, felavatását és tájékoztatóját.

A múzeum 1986-ban alapult Cfat városában és a magyarországi, erdélyi, szlovákiai, kárpátaljai, bácskai, bánáti és burgenlandi zsidó közösségek múltjáról és kultúrájáról mutat be anyagokat. Az állandó kiállítás mellett, a múzeum fontos rendezvényeknek és ünnepségeknek is helyet ad. A múzeumot mostanáig alapítói, Chava és Josef Lustig vezették, de az utolsó közgyűlésen átadták a tényleges igazgatás zászlaját a második generációnak, Roni Lustignak. Amellett továbbra is folytatják odaadó, önkéntes munkájukat a múzeumban.
A rendezvény első részében a közönség David Holics érdekfeszítő előadását hallhatta, amelynek a tárgya „A munkaszolgálat és az orosz fogság – a Magyar Zsidó Holokauszt kevésbé ismert részei” volt. A második részben Roni Lustig, és munkatársai a honlap elkészítésében, Dr. Frojimovics Kinga és Dr. Szalai Anna mutatták be az új weblapot.
Nem fogok itt a munkaszolgálatról írni. Talán egy-két év választott el attól, hogy személyesen is tapasztaljam. Boldogult apám elbeszéléseit sem fogom itt elismételni. Fogait kiverték, csont soványan, de azon kívül egészségesen tért haza. Más ’muszosok’ kevésbé voltak szerencsések. „Nagy részük elpusztult a fronton, nem élték túl az embertelen körülményeket. Az éhség, a fagy, a kínzások, a betegségek, a kényszermunka végzett velük. És mindez a magyar törvények s rendeletek értemében történt.” Akit többet akar megtudni a „magyarországi zsidóság történetének egyik legmegrázóbb fejezetéről” gazdag anyagot talál a http://www.hjm.org.il/hol/labor/?Lang=hu alatt.
Írásom ezt a részét szeretném befejezni Radnóti Miklós megrázó soraival a Razglednicák című verséből. Ő is munkaszolgálatos volt és amikor már nem volt képes járni, a keretlegények agyonlőtték és testét egy árokba lökték. A verset zubbonya zsebében találták meg:

Mellézuhantam, átfordult a teste
s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
Tarkólövés. - Így végzed hát te is, -
súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. -
Der springt noch auf, - hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.

Szentkirályszabadja, 1944. október 31.

********
Ezen a héten abban a kiváltságos helyzetben voltam, hogy egy másik magyar jellegű rendezvényen is részt vehettem. Mint már néhányszor említettem, a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben a magyar nyelvűek százezrei éltek Izraelben, de ezek az évek elmúltak és az itteni magyar kultúra száraz ág, amely ritkán hoz gyümölcsöt.
Amellett vannak előnyei is annak, hogy egy ilyen backwater-ben élek. Amikor egy ismert magyar személység érkezik országunkba, nem kell tolakodnom, sorba állnom ahhoz, hogy meghallgathassam, kezet szorítsak vele és esetleg feltegyek egy-két kérdést is. Sok éve az ismert színész, Rónai András, aki akkor az Izraeli-Magyar Baráti Társaság elnöke volt, bemutatott egyik kedvenc írómnak, Moldova Györgynek, akinek jó néhány könyve van a könyvtáramban. Kérdésemre, az író elmesélte, hogy a „Szent Imre induló” részben saját élményeire alapszik. Hőse, Kőhidai Miklós, hasonlóan hozzám, a budapesti a gettóban, a Klauzál téren vészelte át a háború éveit és mint én is, a Zsidó Tanács egyik futára volt. Ki tudja, talán össze is futottunk azokban az életveszélyes napokban.
Néhány hete, a Jeruzsálemi Nemzetközi Könyvvásár keretében, nagy élvezettel hallgattam meg két másik kedvencemet, Eszterházy Pétert és Spiró Györgyöt, amint munkájukról beszéltek. A szerzők angolul beszéltek és a közönség között nem lehettek sokan, akik ismerték ezeket az írókat, csak én vigyorogtam elégedetten.
Két nappal a fenti rendezvény előtt a Tel Avivi egyetemen egy ismert magyar-zsidó író életéről hallottam részleteket. Az előadók két új könyv szerzői voltak. Szívós Mihály a Koestler Artúr, Tanulmányok és esszék című könyv szerzője, míg Marton László könyvének a címe Koestler, a lázadó. Szívós főleg Koestlernek a freudizmussal való kapcsolatait és intellektuális barátságát Polányi Mihállyal, a sokoldalú tudóssal, elemezte. Márton, aki oxfordi tanulmányai idején ismerte meg az írót és annak élete végéig 1983-ban, kapcsolatban állt vele, Koestler és a zsidóság viszonyáról, „a kettősség, a gyűlölve szerető vonzás-taszítás váltakozásáról”, adott elő.
Az írókat Dr. Vágó Rafi egyetemi adjunktus, az ismert történész mutatta be és mélyenszántó kérdéseivel sikerült megvilágítania számomra néhány fejezetet e vitás író életében.
Egy kissé sajnáltam, hogy ezek az előadások is angol nyelvűek voltak, de mint a britek szokták mondani: beggars cannot be choosers, koldusok nem lehetnek válogatósak.

Egyedi keresés